A klímaváltozás okozta kihívásokra egyre hatékonyabb válaszokat kell adni a fasorfenntartásban, az öntözés ütemezését pedig újra kell gondolni. Ebben nyújtanak segítséget a különféle fasori szenzorok, amelyeket Magyarországon elsőként alkalmazunk sikerrel a fák megóvására. Cikkünkben gyakorlati tapasztalatainkat osztjuk meg: mikor, milyen szenzort és hogyan érdemes használni.
Milyen problémát okoz a klímaváltozás a fasorfenntartásban?
A korábbi évtizedes tapasztalat alapján a Budapest területén ültetett fiatal fákat az első három évben havonta négy alkalommal volt érdemes locsolni. Ezalatt a gyökérzetük kellőképpen kifejlődött, nagyobb területről és nagyobb mélységből tudtak a fennmaradásukhoz vizet kinyerni.
Egyre gyakrabban tapasztalhatjuk, hogy a három-öt év után, az öntözés elhagyását követően több fa a száradás jeleit kezdi mutatni és akár el is pusztulhat.
A középkorú fák pusztulásának okai
Az öntözés elhagyását követően a fák pusztulását az esetek túlnyomó többségében a vízhiány okozza. Ez több okra vezethető vissza.
A gyökér nem tudott kifejlődni, elég mélyre hatolni
Ez városi fáknál gyakran előforduló probléma. Főleg útszéli fasoroknál jelentkezik, hogy az ültetéskor alkalmazott földlabda jó minőségű termőtalajt tartalmaz, de mélyebb rétegekben a talaj szennyezett, az utak sózása, az autók által felvert szennyeződések folyamatosan szennyezik az útsorfákat, vagy egyszerűen akadályba ütközik a gyökér fejlődése.
Száraz talaj, száraz levegő
A nyári időszakban tapasztalható meleg és csapadékhiány elsősorban a talaj felső rétegét szárítja ki, ahonnan a fiatal és középkorú fák a nedvesség jelentős részét nyerik.
Nemcsak a talaj, hanem a levegő szárazsága is befolyásolja a fák fejlődését. A száraz levegő miatt a levelekből sokkal gyorsabban távozik a víz. Ha a gyökerek nem tudják ezt elég gyorsan pótolni, a fa vízhiányos állapotba kerül.
Megnövekedett UV sugárzás
Az UV-sugárzás nem csak az emberekre, de a növényekre is káros hatással van. A magas UV-B sugárzás közvetlenül roncsolhatja a DNS-t, a fehérjéket és a sejtmembránokat, ami mutációhoz, sejtpusztuláshoz vezethet.
A vízhiányos fák nagyobb eséllyel pusztulnak el
Ezek a problémák külön-külön is okozhatnak vízhiányt a fában, de a hatásuk össze is adódhat. A vízhiányos fa szövetei pedig könnyebben károsodnak télen, mert nem képes megfelelően szabályozni a sejtekben a víz- és cukortartalmat.
A legyengült fák sokkal fogékonyabbá válnak gombás betegségekre (pl. szíjács és kéregkárosítók), illetve rovarokra (pl. szúfélék).
A vízhiány tünete gyakran a szabad szemmel is jól látható száradás, de előfordulhat, hogy a következménye egy megbetegedés formájában akár hónapokkal később jelentkezik.
A fasori szenzorok előnyei az öntözéstervezésben
Éppen ezért a városi fák vízpótlása, öntözése az éghajlatváltozás hatásai miatt egyre elengedhetetlenebb. Nincs egységes szabály, az öntözés intenzitásának növelésére, hiszen ez nagymértékben függ a fa közvetlen környezetétől, a helyi viszonyoktól és a fa fajtájától is.
A fasorok pontos öntözési ciklusának meghatározásában segítenek a fasori szenzorok, amelyekkel a talaj vagy a fa nedvességét lehet mérni.
Mikor, melyik szenzort használjuk?
A talaj és a fa nedvességtartalmának mérésére szolgáló technológia óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt években és elengedhetetlen segítségen nyújtanak a fasorfenntartásban valamint az öntözés tervezésében. Ezért alkalmaztuk mi is ez a technológiát elsőként Magyarországon.
Jelenleg többféle szenzor is elérhető a piacon, amelyek közül hármat találtunk a leghasznosabbnak, ezért ezek használata mellett döntöttünk.
Sensoterra talajnedvesség mérő szenzor – a fiatal fák megmentője
A Sensoterra szenzor gyárilag meghatározott mélységbe – 15, 30, 60, 90 cm – lehet telepíteni. Segítségével mérhető a talaj nedvességtartalma.
Tapasztalatunk szerint a fiatal fák első öt évében tehet jó szolgálatot egy 30 cm mélyre telepített Sensoterra szenzor. Segítségével pontosan monitorozható, hogy a talaj nedvességtartalma mikor éri el a kritikus értéket, mikor szükséges az öntözési ciklus sűrítése.
Treesens Watermark 1 talajnedvesség és Tressens Pulse S lombkorona szenzor
A Treesens Watermark 1 talajnedvesség és a Treessens Pulse S lombkorona szenzor a középkorú és koros fáknál ad teljes képet
A Sensoterránál kicsit eltérőbb szolgáltatást nyújt a Treesens Watermark 1 talajnedvesség mérő. A szenzor egy speciális anyagba van építve, amely a talaj valódi nedvességtartalmát méri, akár gyökér szenzornak is hívhatnánk, amely pontosan megmutatja, hogy a gyökér közelében milyen a talaj nedvességtartalma, és mennyi a növény számára ténylegesen felvehető víz mennyisége. A legnagyobb előnye azonban az, hogy teljesen összehasonlítható adatot szolgáltat a Treesens Pulse S lombkorona szenzorral.
A lombkorona szenzort a faágra kell erősíteni és az abban keringő víz ellenállását mérve szolgáltat adatot arról, hogy a fa nedvességtartalma jó, kielégítő, vagy kritikus.
A két eszköz adatainak összehasonlításából nem csak az állapítható meg, hogy a fa nedvességtartalma “hidratáltsága” kielégítő-e vagy sem, hanem az okokra is lehet következtetni.
Talajnedvesség és lombkorona szenzor együttes eredménye
Elsősorban középkorú vagy korosabb fák esetében alkalmazzuk a két Treesens szenzort. A középkorú fák pusztulásának az egyik oka, hogy a rendszeres öntözés elhagyása után nem jutnak elegendő vízhez.
A talajnedvesség szenzort ilyen esetben 30–60 cm mélyre szoktuk telepíteni, olyan mélységbe, ahol a kifejlett fa gyökérzetének lennie kell. Ha a talajszenzor azt mutatja, hogy elegendő a nedvesség a talajban, a lombkorona szenzor viszont kritikus értéket mutat, akkor ez azt jelenti, hogy a fa gyökere nem tudott elég mélyre hatolni, hogy szárazabb időben is nedvességet nyerjen a talajból.
Ilyen esetben minimális befektetéssel, pár, a korábbinál ritkább öntözéssel egy 3-5 éves fa élete megmenthető.
Példa a két szenzor együttes használatára
Az alábbi két grafikonon ugyanazon a fán alkalmazott talajnedvesség és lombkorona szenzor eredményei láthatók.
Treesens Watermark 1 talajszenzor mérési eredménye
A grafikonon kékkel jelöltük a jó nedvességtartalmat, sárgával a kieléígítő, pirossal pedig a kritikus értéket. Jól látható, hogy a talajnedvesség szenzor többször is pirosban lévő értéket mutatott, amely már kritikus állapotra utal, ám látható, hogy minden öntözés után ez a szint legalább a sárga mezőbe került, amely kielégítő a fa számára.
Sőt, az is látszik, hogy augusztus elején egy extra öntözést is kapott a fa. Vagy a környékbeli virágágyásból vagy lakossági öntözésből.
Treesens Puls S lombkorona szenzor mérési eredménye
A lombkorona szenzor adatai még beszédesebbek, itt látható, hogy a fa nedvességtartalma május közepétől augusztus végéig szinte folyamatosan a zöld vagyis ideális tartományban volt.
A két szenzor mérése alapján megállapítható, hogy bár a talaj nedvességtartalma többször is elérte a kritikus szintet, a fa nedvességtartalma hidratáltsága kielégítő volt, tehát nem igényelt gyakoribb öntözést.
A szenzorok segítségével kiszűrhető mely faj nem alkalmas az újra telepítésre
Előfordul, hogy a talajnedvesség és a lombkorona szenzor is egyaránt azt mutatja, hogy elegendő víz állt a fa rendelkezésére, az mégis elpusztult. Sajnos ez is lehet az éghajlatváltozás hatása. Ilyenkor a sorfák újratelepítésekor egy másik, ellenállóbb fajt kell választani.
Egy fasorra elegendő egy szenzor vagy szenzor pár
Bár mindegyik fa életkörülménye egyedi, amit befolyásolhat, a talaj, a környezet, a mikroklíma stb., mégsem javasoljuk, a szenzor telepítést egy fasor minden egyedére.
Tapasztalatunk szerint elegendő egy fán mérni a talajnedvességet, középkorú vagy korosabb fa esetén pedig ugyannál a fánál a talajnedvességet és a lombkorona nedvességet. A mérési adatokból következtetni lehet a többi fa állapotára is.
Akár egy hónap alatt is gyűjthető értékes adat, de a legjobb egy teljes szezon
A szenzorok kritikus helyzetben akár már egy hónapos használat alatt is nyújthatnak használható adatot, de megbízható információt a tartós mérés adhat, amikor is megfigyelhetők a tendenciák.
Általában a nedvkeringés kezdetétől a végéig, vagyis tavasztól őszig érdemes egy szenzort vagy szenor párt üzemeltetni. Fiatal vagy kritikus helyen lévő fáknál ez lehet hosszabb időszak is.
A szenzorok természetesen újra felhasználhatók, és a következő tavaszi–őszi ciklusban másik helyre telepíthetők, így hosszú távon gazdaságosan üzemeltethetők.
Teljes körű fasori szenzor üzemeltetés és fasorfenntartás a DeerGardentől
Szakembereink több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a fasorfenntartásban, munkánkat pedig mindig a legmodernebb technológiákkal támogatjuk. Ilyen például a QTA térinformatikai rendszer, amellyel ügyfeleink valós időben követhetik az elvégzett munkát, vagy a korszerű fasori szenzorok, amelyek telepítését és üzemeltetését is vállaljuk. Az adatok feldolgozásával sem kell foglalkoznia, mert mi elvégezzük a kiértékelést és javaslatot teszünk a szükséges beavatkozásokra. Mentsük meg együtt a város fáit! Ha kérdése van, vegye fel a kapcsolatot szakembereinkkel.
