Cikkünkben megnézzük, hogy a városi fák, zöldterületek milyen hatással vannak a városi mikroklímára, az oxigén előállításra, a levegőminőségre, hogyan védenek a káros sugárzás ellen és, hogy mekkora az ideális aránya a városban a parkterületeknek.
A parkok és a fák szerepe kiemelt jelentőségű a városok életében is, hiszen ezek a növények képesek a légkör megtisztítására és az oxigén előállítására. Ezáltal rendkívül sok kellemetlen és súlyos betegségtől óvhatják meg a városiakat, ha megfelelő arányban vannak jelen. A parkok és fák esetén nem csupán a mennyiség fontos, hanem a minőség is: a gondosan kiválasztott fák levelei akár kétszer annyi por és szennyezőanyag megkötésére is képesek. A fák kiválasztásán felül pedig elengedhetetlen a zöldterületek gondozása, hiszen a levegő tisztítására csak az egészséges fák képesek hosszú távon. Ebben rejlik a DeerGarden munkásságának egyik kulcsa is parképítési, parkfenntartási és zöldterület kezelési és közterület építési és -fenntartási feladataink során.
Fák és parkok hatása a hőmérsékletre
Az elmúlt években egyre többször lehet hallani, hogy a fák és parkok jelenléte elengedhetetlenül fontos egy város életében. De miért is van ez így?
Létezik egy jelenség, melyet a világ számos városában igazoltak már, ez pedig az Urban Heat Island (UHI), ami magyarul városi hőszigetet jelent.
Ez tulajdonképpen annyit tesz, hogy városok általában melegebbek, mint a környező természetes területek, legyen ez
- mezőgazdasági földterület,
- erdő
- vagy mező;
ráadásul a nagyobb városokban akár 10°C-kal is melegebb lehet, mint a környező zöldterületeken. Egy jelentősebb – és sajnos egyre gyakoribb – hőhullámnál a 10°C-kal alacsonyabb hőmérséklet akár életmentő is lehet. Az UHI naplemente után a legerősebb, amikor nincs szél és tiszta az ég, de a hatás természetesen a város nagyságától és egyéb tényezőktől is függ.
Az UHI, azaz a városi hősziget szemléltetése
Talán megállapíthatjuk, hogy a jelenség nem kívánatos, minimum kényelmetlen – azonban szerencsére van rá megoldás. A városok zöldfelületeinek növelése ugyanis egyszerű és praktikus módja a jelenség csökkentésének. A nagy zöldfelülettel rendelkező városi parkok ugyanis bizonyítottan csökkentik az UHI-t a park területén és akár a zöldterület átmérőjével megegyező körben is. A kontroll méréseket a park leghidegebb pontján és a park környezetében is elvégzik, ennek különbsége akár 7°C is lehet, ami már erősen érezhető.
A parkok nemcsak a légszennyezés csökkentésében hasznosak, hanem a környező épületek számára is. A hűtőhatás által az épületek rengeteg energiát spórolnak meg, amit egyébként a saját hűtésükre kellene fordítaniuk. Ez energiagazdálkodási szempontból is rendkívül előnyös, arról nem beszélve, hogy az épületek belterének hűtésével a külteret jellemzően fűtjük.
A képen jól látható, hogy a növényzet drasztikus csökkenésével a hőfok is drasztikusan növekszik.
Fák és parkok az oxigéntermelésben
A szén-dioxid bizonyítottan az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz. A felmelegedési folyamatot indukálja, erősíti, hogy a szén-dioxid kibocsátás növekszik, a természetes zöldfelületek száma pedig folyamatosan csökken. Pedig a fák és parkok jótékony hatással vannak a környezetünkre és az életünkre, hiszen éppen a széndioxid megkötésében van fontos szerepük. (Természetesen a nagy erdőkivágás ilyen hatásával nem érhet fel a városi parkok visszaszorulása, de semmiképp sem jelentéktelen).
A növények a fotoszintézis során felvett szén-dioxidot fény és víz hatására átalakítják. Az átalakítás során oxigén és szén keletkezik, melyből az oxigént a levegőbe áramoltatják, míg a szenet beépítik a törzseikbe, ágaikba, leveleikbe.
Éppen ezért a zöldterületek, fák remek oxigén-kibocsátók és széntározók, ráadásul egy forrás szerint egy 50 éves vagy annál idősebb fa fedezi egy ember évi belégzett oxigénszükségletét, míg 3 db 70 éves fa egy ember egy évi kilégzett szén-dioxid mennyiségét képes oxigénné alakítani.
Minél nagyobb lombkoronával rendelkezik egy fa, annál nagyobb hatékonysággal képes megszűrni a levegőt, ezzel javítva a környező mikro- vagy mezoklímát. Ezért is nagyon fontos a városi fák és fasorok megfelelő ápolása és rendszeres gondozása, ifjítása.
A Margit-szigeti parkfenntartás során a faápolásról is mi gondoskodunk
Fák és zöldterületek hatása a levegőminőségre
A légszennyezettség az egész világon jelentős probléma, így nálunk is gyakran hallani róla a híradókban. Magyarország városai között számos nagyváros van, ahol gyakran előfordul a légszennyezettség kritikus szint fölé emelkedése. Budapest forgalmasabb csomópontjain például még a kijelzők is folyamatosan mutatják, hogy az adott pillanatban mekkora értéket ér el a légszennyezettség. A magyarországi aktuális légszennyezettségi értékekről itt lehet térképen tájékozódni.
A csúcsidőszakokban jelentősen megnövekszik a légszennyezettség mértéke, viszont az alacsony, de tartós kitettség károsabb következményekkel jár az egészségre nézve.
Miért is van ez így? Azért mert a tartós kitettség esetén a szennyezőanyagok folyamatosan jutnak be a szervezetünkbe, tüdőnkbe. Kis időtartamban ez szinte észrevehetetlen; hosszabb távon viszont jelentkezni fognak a problémák.
Érdekes megfigyelés, hogy 2020. márciusban, a COVID első hullámának idején jelentős javulást tapasztalhattunk a légszennyezettség terén. Mindenki emlékszik arra, amikor leállt az autós forgalom, a tömegközlekedés járatai megritkultak és bizonyos üzemek is leálltak, bezártak egy időre. Ennek számos negatív következménye volt a gazdaságra, azonban a légszennyezettség esetében inkább pozitív értékek születtek. A gyors és jelentős javuláshoz azonban le kellett állnia az élet szinte minden területének.
A növények és a fák ápolása nagyon fontos, hiszen az egészséges növényzet több oxigént ad
Milyen tényezők befolyásolják a légszennyezettség mértékét?
A fűtés, a meteorológiai viszonyok, a járművek üzemanyagának égésterméke mind-mind hozzájárulnak a levegő minőségének romlásához. Ráadásul a légszennyezettség nagyobb hatással van azokra, akik valamilyen légúti alapbetegségben szenvednek.
Milyen anyagok keletkeznek a levegőben, amik a légszennyezettségért felelősek?
- nitrogén-dioxid: Kialakulásáért a fűtés és az autók tehetők felelőssé. A forgalmasabb utak mentén élők nagyobb valószínűséggel lesznek asztmásak, miközben a nitrogén-dioxid hozzájárul a szív- és tüdőbetegségekhez, csökkenti a tüdőfunkciót, és összeszűkíti a légutakat, ami olyan érzést kelt, mintha nem kapnánk levegőt.
- szén-monoxid: Ez az anyag a tökéletlen égéskor keletkezik, súlyos oxigénhiányt okoz, emellett károsítja az agyat, a tüdőt, a szívet. Előfordulását leggyakrabban fűtési szezonokban hallhatjuk a híradóból, melyben gyakran halálos kimenetelű esetekről is beszélnek.
- ózon: Az ózon a felső légkörben jelenlévő védőrétegünk, mely védi a Földet az extrém nagy energiájú káros sugárzástól. Ezzel ellentétben a mi életterünkben akár komoly problémákat is okozhat. Az ózon a nitrogén-oxidból keletkezik fotokémiai úton és hasonló tüneteket okoz, mint a nitrogén-dioxid. Csökkenti a tüdőfunkciót, súlyosbítja a pollen-allergiások tüneteit, ráadásul az oxigénkibocsátó fák és növények leveleit is károsítja. Igen komoly stresszfaktor a fák számára, mivel megváltoztatja a talaj kémiai és fizikai összetételét is.
- kén-dioxid: Ez az anyag a háztartási, erőművi tüzelőanyagok égetésekor, vulkánok kitörésekor és erdőtüzek kapcsán keletkezik. Egyik legveszélyesebb gáz révén irritálja a levegővétellel kapcsolatos szerveket és a szemet, illetve olyan légzőszervi megbetegedésekért tehető felelőssé, mint például a hörghurut, asztma és súlyosabb esetben a gégegörcs.
- szálló por: A talaj eróziójából, az utak kopásából és az ipari tevékenységből származik. Egészségügyi hatását tekintve izgatja a nyálkahártyát, a tüdőben felszívódva pedig gyulladásos folyamatot indíthat el. A szállópor még alacsony koncentrációban is káros, ezért a városok az egészségügyi határértéket sértő mennyiség esetén figyelmeztetik a lakosságot.
A fák fontos szerepet játszanak a városok levegőjének tisztításában; még az ilyen erősen szennyező anyagokkal kapcsolatban is. Az egészséges fák a leveleiken keresztül felveszik a káros anyagokat, ezzel több tonnányi szállóport, ólmot, nikkelt és más egészségre káros nehézfémet vonnak ki a főváros légteréből. Fontos, hogy a fák egészségesek legyenek, hiszen csak így képesek ekkora mennyiségű méreganyag megkötésére.
A SZIE kutatásai alapján a leghatékonyabb légtisztító fafajta az ezüsthárs, melyet figyelembe kell venni új parkok telepítésénél és a fák kiválasztásánál a sűrűn lakott településeken. Az ezüsthárs képessége abban rejlik, hogy levele bolyhos és szőrös, amin akár kétszer annyi szennyezőanyag tapad meg, mint a fényesebb, sima felületű faleveleken.
Regélő utcai játszótér karbantartása a közterület-fenntartás feladatai közé tartozik
Fák és parkok a káros sugárzás ellen
A parkok szerepe az egészségvédelem szempontjából nem csak a levegő tisztaságára és az oxigén előállítására terjed ki. A fák ugyanis elképesztően szorosan kapcsolódnak az életünkhöz és képesek nagyfokú védelmet nyújtani a káros sugárzás okozta problémák ellen is. Minél több fa alatt sétálunk, annál kevesebb UV-fény érheti a bőrünket, szemünket, hiszen a fák lombkoronája összeérhetnek egymással, mint egy esernyő.
Megdöbbentő tény, hogy a fák levelei képesek elnyelni az UV sugárzás 95%-át!
Ez azért fontos, mert az UV-sugárzás károsítja a szemet és hozzájárul a bőrrák kialakulásához, mely csak évekkel később hozza elő a korábban elszenvedett mikrosérüléseket.
Mekkora zöldfelületre van szüksége egy városnak?
2020-ban, Philadelphiában egy kutatás keretein belül három különböző módszerrel lemodellezték, hogy a zöldfelület növelésének jelentős egészségügyi hatása van.
Ebben a kutatásban a fák lombkoronáinak arányát a város területéhez mérten 10%-kal megnövelték. Ezzel 20%-ról 30%-ra növekedett a város zöldterülete, mellyel évi 400 korai halálozás előzhető meg.
Ez a teljes éves halálesetek 3%-a, ami igencsak nagy szám. A három különböző modellezési módszer rávilágított arra is, hogy a legjelentősebb pozitív hatás a szegényebb környékeken érhető el.
A sztenderdek gyakorlati szemmel
A városokban szükséges zöldterületek meghatározásában nemzetközi sztenderdek segítenek:
- lakosságra vetített terület – X négyzetméter / 1000 fő → az ajánlott 9 m2/fő
- terület meghatározott %-a
- maximális távolság, amennyit egy lakosnak utaznia kell a zöld élettérért pl. maximum 500 méteren belül mindenhol legyen
A gyakorlatban viszont nehéz a sztenderdek kivitelezése, hiszen a városok gyors fejlődésével és népesség-növekedésével nehéz lépést tartani.
Az erős urbanizáció miatt nehéz a fent említett arányokat elérni és megtartani, de még nehezebb ezt növelni.
A sztenderdek hibája egyébként, hogy a minőség helyett csak a mennyiségre helyezi a hangsúlyt, pedig a megfelelő növényzet kiválasztása és a zöldterületek megfelelő gondozottsága is elengedhetetlenül fontos.
Szerencsére a fejlődéssel a parkosítás is lépést tart, így alakulhatott ki olyan alternatív módszer, mint az alternatív zöldfelületek. Ilyen zöldfelületeket jellemzően a tetőkert és zöldtető építésével, kivitelezésével hozhatunk létre.
Mivel minden településen más az urbanizáció mértéke, ezért Magyarországon minden település egyedi szabályozás alá esik. Nálunk az egy főre eső zöldterület településenként 0,49 és 140 négyzetméter között változik.
A fenti adathoz viszonyított különbségeket a 2006-os Pro Verde dokumentum Budapestre közölt adatai szemléletesen bemutatják:
- erdők, fasorok, közparkok, köz- és magánterületi ingatlanok zöldfelületének aránya: 100,5 m2 /fő;
- közcélú közparkok, erdők, parkerdők: 40 m2 /fő;
- csak városi zöldfelületek az erdők nélkül: 6,2 m2 fő.
A csak városi zöldfelületek aránya Bécsben 9,3 m2 /fő, Pozsonyban 10,72 m2/fő, Berlinben pedig 18,5 m2/fő.
Mi a különbség zöldterület és zöldfelület között?
Zöldterület esetén az építésügyi jogszabályok lesznek mérvadóak. Minden olyan zöldterület ide tartozik, melynek telekbeépítettsége nem érheti el a 3%-ot és legalább 60-70%-ban növényzet borítja.
Zöldfelület esetén pedig tulajdoni státusztól függetlenül minden olyan terület ide tartozik, ami növényzettel borított. Például: útmenti fasorok, telken belüli magánkertek, közparkok, erdők.
.png){kind=link}