Városi parkok és zöldfelületek szerepe a levegő minőségében és a városi mikroklímában

Cikkünkben megnézzük, hogy a városi fák, zöldterületek milyen hatással vannak a városi mikroklímára, az oxigén előállításra, a levegőminőségre, hogyan védenek a káros sugárzás ellen és, hogy mekkora az ideális aránya a városban a parkterületeknek.

A parkok és a fák szerepe kiemelt jelentőségű a városok életében is, hiszen ezek a növények képesek a légkör megtisztítására és az oxigén előállítására. Ezáltal rendkívül sok kellemetlen és súlyos betegségtől óvhatják meg a városiakat, ha megfelelő arányban vannak jelen. A parkok és fák esetén nem csupán a mennyiség fontos, hanem a minőség is: a gondosan kiválasztott fák levelei akár kétszer annyi por és szennyezőanyag megkötésére is képesek. A fák kiválasztásán felül pedig elengedhetetlen a zöldterületek gondozása, hiszen a levegő tisztítására csak az egészséges fák képesek hosszú távon. Ebben rejlik a DeerGarden munkásságának egyik kulcsa is parképítési, parkfenntartási és zöldterület kezelési és közterület építési és -fenntartási feladataink során.

Fák és parkok hatása a hőmérsékletre

Az elmúlt években egyre többször lehet hallani, hogy a fák és parkok jelenléte elengedhetetlenül fontos egy város életében. De miért is van ez így?

Létezik egy jelenség, melyet a világ számos városában igazoltak már, ez pedig az Urban Heat Island (UHI), ami magyarul városi hőszigetet jelent.

Ez tulajdonképpen annyit tesz, hogy városok általában melegebbek, mint a környező természetes területek, legyen ez

• mezőgazdasági földterület,
• erdő
• vagy mező;

ráadásul a nagyobb városokban akár 10°C-kal is melegebb lehet, mint a környező zöldterületeken. Egy jelentősebb – és sajnos egyre gyakoribb – hőhullámnál a 10°C-kal alacsonyabb hőmérséklet akár életmentő is lehet. Az UHI naplemente után a legerősebb, amikor nincs szél és tiszta az ég, de a hatás természetesen a város nagyságától és egyéb tényezőktől is függ.

Az UHI, azaz a városi hősziget szemléltetése

Talán megállapíthatjuk, hogy a jelenség nem kívánatos, minimum kényelmetlen – azonban szerencsére van rá megoldás. A városok zöldfelületeinek növelése ugyanis egyszerű és praktikus módja a jelenség csökkentésének. A nagy zöldfelülettel rendelkező városi parkok ugyanis bizonyítottan csökkentik az UHI-t a park területén és akár a zöldterület átmérőjével megegyező körben is. A kontroll méréseket a park leghidegebb pontján és a park környezetében is elvégzik, ennek különbsége akár 7°C is lehet, ami már erősen érezhető.

A parkok nemcsak a légszennyezés csökkentésében hasznosak, hanem a környező épületek számára is. A hűtőhatás által az épületek rengeteg energiát spórolnak meg, amit egyébként a saját hűtésükre kellene fordítaniuk. Ez energiagazdálkodási szempontból is rendkívül előnyös, arról nem beszélve, hogy az épületek belterének hűtésével a külteret jellemzően fűtjük.

A képen jól látható, hogy a növényzet drasztikus csökkenésével a hőfok is drasztikusan növekszik.

Fák és parkok az oxigéntermelésben

A szén-dioxid bizonyítottan az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz. A felmelegedési folyamatot indukálja, erősíti, hogy a szén-dioxid kibocsátás növekszik, a természetes zöldfelületek száma pedig folyamatosan csökken. Pedig a fák és parkok jótékony hatással vannak a környezetünkre és az életünkre, hiszen éppen a széndioxid megkötésében van fontos szerepük. (Természetesen a nagy erdőkivágás ilyen hatásával nem érhet fel a városi parkok visszaszorulása, de semmiképp sem jelentéktelen).
A növények a fotoszintézis során felvett szén-dioxidot fény és víz hatására átalakítják. Az átalakítás során oxigén és szén keletkezik, melyből az oxigént a levegőbe áramoltatják, míg a szenet beépítik a törzseikbe, ágaikba, leveleikbe.

Éppen ezért a zöldterületek, fák remek oxigén-kibocsátók és széntározók, ráadásul egy forrás szerint egy 50 éves vagy annál idősebb fa fedezi egy ember évi belégzett oxigénszükségletét, míg 3 db 70 éves fa egy ember egy évi kilégzett szén-dioxid mennyiségét képes oxigénné alakítani.

Minél nagyobb lombkoronával rendelkezik egy fa, annál nagyobb hatékonysággal képes megszűrni a levegőt, ezzel javítva a környező mikro- vagy mezoklímát. Ezért is nagyon fontos a városi fák és fasorok megfelelő ápolása és rendszeres gondozása, ifjítása.

A Margit-szigeti parkfenntartás során a faápolásról is mi gondoskodunk

Fák és zöldterületek hatása a levegőminőségre

A légszennyezettség az egész világon jelentős probléma, így nálunk is gyakran hallani róla a híradókban. Magyarország városai között számos nagyváros van, ahol gyakran előfordul a légszennyezettség kritikus szint fölé emelkedése. Budapest forgalmasabb csomópontjain például még a kijelzők is folyamatosan mutatják, hogy az adott pillanatban mekkora értéket ér el a légszennyezettség. A magyarországi aktuális légszennyezettségi értékekről itt lehet térképen tájékozódni.

A csúcsidőszakokban jelentősen megnövekszik a légszennyezettség mértéke, viszont az alacsony, de tartós kitettség károsabb következményekkel jár az egészségre nézve.

Miért is van ez így? Azért mert a tartós kitettség esetén a szennyezőanyagok folyamatosan jutnak be a szervezetünkbe, tüdőnkbe. Kis időtartamban ez szinte észrevehetetlen; hosszabb távon viszont jelentkezni fognak a problémák.

Érdekes megfigyelés, hogy 2020. márciusban, a COVID első hullámának idején jelentős javulást tapasztalhattunk a légszennyezettség terén. Mindenki emlékszik arra, amikor leállt az autós forgalom, a tömegközlekedés járatai megritkultak és bizonyos üzemek is leálltak, bezártak egy időre. Ennek számos negatív következménye volt a gazdaságra, azonban a légszennyezettség esetében inkább pozitív értékek születtek. A gyors és jelentős javuláshoz azonban le kellett állnia az élet szinte minden területének.

A növények és a fák ápolása nagyon fontos, hiszen az egészséges növényzet több oxigént ad

Milyen tényezők befolyásolják a légszennyezettség mértékét?

A fűtés, a meteorológiai viszonyok, a járművek üzemanyagának égésterméke mind-mind hozzájárulnak a levegő minőségének romlásához. Ráadásul a légszennyezettség nagyobb hatással van azokra, akik valamilyen légúti alapbetegségben szenvednek.

Milyen anyagok keletkeznek a levegőben, amik a légszennyezettségért felelősek?

• nitrogén-dioxid: Kialakulásáért a fűtés és az autók tehetők felelőssé. A forgalmasabb utak mentén élők nagyobb valószínűséggel lesznek asztmásak, miközben a nitrogén-dioxid hozzájárul a szív- és tüdőbetegségekhez, csökkenti a tüdőfunkciót, és összeszűkíti a légutakat, ami olyan érzést kelt, mintha nem kapnánk levegőt.
• szén-monoxid: Ez az anyag a tökéletlen égéskor keletkezik, súlyos oxigénhiányt okoz, emellett károsítja az agyat, a tüdőt, a szívet. Előfordulását leggyakrabban fűtési szezonokban hallhatjuk a híradóból, melyben gyakran halálos kimenetelű esetekről is beszélnek.
• ózon: Az ózon a felső légkörben jelenlévő védőrétegünk, mely védi a Földet az extrém nagy energiájú káros sugárzástól. Ezzel ellentétben a mi életterünkben akár komoly problémákat is okozhat. Az ózon a nitrogén-oxidból keletkezik fotokémiai úton és hasonló tüneteket okoz, mint a nitrogén-dioxid. Csökkenti a tüdőfunkciót, súlyosbítja a pollen-allergiások tüneteit, ráadásul az oxigénkibocsátó fák és növények leveleit is károsítja. Igen komoly stresszfaktor a fák számára, mivel megváltoztatja a talaj kémiai és fizikai összetételét is.
• kén-dioxid: Ez az anyag a háztartási, erőművi tüzelőanyagok égetésekor, vulkánok kitörésekor és erdőtüzek kapcsán keletkezik. Egyik legveszélyesebb gáz révén irritálja a levegővétellel kapcsolatos szerveket és a szemet, illetve olyan légzőszervi megbetegedésekért tehető felelőssé, mint például a hörghurut, asztma és súlyosabb esetben a gégegörcs.
• szálló por: A talaj eróziójából, az utak kopásából és az ipari tevékenységből származik. Egészségügyi hatását tekintve izgatja a nyálkahártyát, a tüdőben felszívódva pedig gyulladásos folyamatot indíthat el. A szállópor még alacsony koncentrációban is káros, ezért a városok az egészségügyi határértéket sértő mennyiség esetén figyelmeztetik a lakosságot.

A fák fontos szerepet játszanak a városok levegőjének tisztításában; még az ilyen erősen szennyező anyagokkal kapcsolatban is. Az egészséges fák a leveleiken keresztül felveszik a káros anyagokat, ezzel több tonnányi szállóport, ólmot, nikkelt és más egészségre káros nehézfémet vonnak ki a főváros légteréből. Fontos, hogy a fák egészségesek legyenek, hiszen csak így képesek ekkora mennyiségű méreganyag megkötésére.

A SZIE kutatásai alapján a leghatékonyabb légtisztító fafajta az ezüsthárs, melyet figyelembe kell venni új parkok telepítésénél és a fák kiválasztásánál a sűrűn lakott településeken. Az ezüsthárs képessége abban rejlik, hogy levele bolyhos és szőrös, amin akár kétszer annyi szennyezőanyag tapad meg, mint a fényesebb, sima felületű faleveleken.

Regélő utcai játszótér karbantartása a közterület-fenntartás feladatai közé tartozik

Fák és parkok a káros sugárzás ellen

A parkok szerepe az egészségvédelem szempontjából nem csak a levegő tisztaságára és az oxigén előállítására terjed ki. A fák ugyanis elképesztően szorosan kapcsolódnak az életünkhöz és képesek nagyfokú védelmet nyújtani a káros sugárzás okozta problémák ellen is. Minél több fa alatt sétálunk, annál kevesebb UV-fény érheti a bőrünket, szemünket, hiszen a fák lombkoronája összeérhetnek egymással, mint egy esernyő.

Megdöbbentő tény, hogy a fák levelei képesek elnyelni az UV sugárzás 95%-át!

Ez azért fontos, mert az UV-sugárzás károsítja a szemet és hozzájárul a bőrrák kialakulásához, mely csak évekkel később hozza elő a korábban elszenvedett mikrosérüléseket.

Mekkora zöldfelületre van szüksége egy városnak?

2020-ban, Philadelphiában egy kutatás keretein belül három különböző módszerrel lemodellezték, hogy a zöldfelület növelésének jelentős egészségügyi hatása van.

Ebben a kutatásban a fák lombkoronáinak arányát a város területéhez mérten 10%-kal megnövelték. Ezzel 20%-ról 30%-ra növekedett a város zöldterülete, mellyel évi 400 korai halálozás előzhető meg.

Ez a teljes éves halálesetek 3%-a, ami igencsak nagy szám. A három különböző modellezési módszer rávilágított arra is, hogy a legjelentősebb pozitív hatás a szegényebb környékeken érhető el.

A sztenderdek gyakorlati szemmel

A városokban szükséges zöldterületek meghatározásában nemzetközi sztenderdek segítenek:

• lakosságra vetített terület – X négyzetméter / 1000 fő → az ajánlott 9 m2/fő
• terület meghatározott %-a
• maximális távolság, amennyit egy lakosnak utaznia kell a zöld élettérért pl. maximum 500 méteren belül mindenhol legyen

A gyakorlatban viszont nehéz a sztenderdek kivitelezése, hiszen a városok gyors fejlődésével és népesség-növekedésével nehéz lépést tartani.

Az erős urbanizáció miatt nehéz a fent említett arányokat elérni és megtartani, de még nehezebb ezt növelni.

A sztenderdek hibája egyébként, hogy a minőség helyett csak a mennyiségre helyezi a hangsúlyt, pedig a megfelelő növényzet kiválasztása és a zöldterületek megfelelő gondozottsága is elengedhetetlenül fontos.

Szerencsére a fejlődéssel a parkosítás is lépést tart, így alakulhatott ki olyan alternatív módszer, mint az alternatív zöldfelületek. Ilyen zöldfelületek jellemzően a tetőkertek.

Mivel minden településen más az urbanizáció mértéke, ezért Magyarországon minden település egyedi szabályozás alá esik. Nálunk az egy főre eső zöldterület településenként 0,49 és 140 négyzetméter között változik.

A fenti adathoz viszonyított különbségeket a 2006-os Pro Verde dokumentum Budapestre közölt adatai szemléletesen bemutatják:

• erdők, fasorok, közparkok, köz- és magánterületi ingatlanok zöldfelületének aránya: 100,5 m2 /fő;
• közcélú közparkok, erdők, parkerdők: 40 m2 /fő;
• csak városi zöldfelületek az erdők nélkül: 6,2 m2 fő.

A csak városi zöldfelületek aránya Bécsben 9,3 m2 /fő, Pozsonyban 10,72 m2/fő, Berlinben pedig 18,5 m2/fő.

Mi a különbség zöldterület és zöldfelület között?

Zöldterület esetén az építésügyi jogszabályok lesznek mérvadóak. Minden olyan zöldterület ide tartozik, melynek telekbeépítettsége nem érheti el a 3%-ot és legalább 60-70%-ban növényzet borítja.

Zöldfelület esetén pedig tulajdoni státusztól függetlenül minden olyan terület ide tartozik, ami növényzettel borított. Például: útmenti fasorok, telken belüli magánkertek, közparkok, erdők.