A téli időszakban a közterületeken és otthonaink esetében is nagy figyelmet kell fordítani a síkosságmentesítésre és hóeltakarításra, hogy megelőzhessük a baleseteket és a velük járó sérülésüket. Ilyenkor kerülnek elő a különféle síkosságmentesítő anyagok, amelyek között nem mindegy, hogy melyiket választjuk, ha a növényeket és a környezetet is óvni szeretnénk. A legtöbb esetben nátrium-kloridot használnak, ami segít a jegesedésen, viszont egyúttal komoly káros hatásai is vannak a kezelt helyek környezetére és a növényvilágra. Van ennél kíméletesebb lehetőség? – Természetesen van, hiszen vannak környezetbarát síkosságmentesítő anyagok is!
Körbejárjuk a témát, hogy hogyan és milyen mértékben károsítja a környezetünket, hogy ha a kisebb befektetéssel járó útszóró sót választjuk a síkosságmentesítésre, illetve milyen környezetkímélőbb anyagok közül választhatunk és ezeknek milyen a hatásfoka.
Hogyan károsítja az általánosan használt jégmentesítő anyag, a só (nátrium-klorid) a növényeket?
Az utak sózása télen korrozív hatással van autóinkra, a járdák, parki sétányok, közterek, közterületek ilyen célú tisztítása pedig mérgező lehet a környező növények számára. A sűrűn használt nátrium-klorid (egyszerű só) a legnagyobb hatásfokú és legolcsóbb anyag, ami erre a célra alkalmazható, viszont ez a legkárosabb is a növényekre. A negatív hatás nem azonnal, hanem a tavaszi időszakban jelentkezik. A téli fagyok után megindul a nedvkeringés, amibe az útszéli földterületekre került só is bejut. Ez sómérgezéshez vezethet, amitől a helyi flóra, akár az örökzöldek is pár nap alatt elpusztulhatnak.
A sómérgezés jele, hogy a növények a hajtásvégektől kezdve barnulásnak indulnak, elszáradnak. A talajban elfolyó hólé pedig a 10-15 méterre lévő, ám terebélyes gyökérzetű növényeket is károsítja.
Közterületeken és a lakossági felhasználás során is a leggyakrabban kősót használnak síkosságmentesítésre, ami 98,5%-ban nátrium-klorid (útszóró só), 1,2%-ban kalcium-szulfát, 0,1%-ban magnézium-klorid és 0,2%-ban egyéb ásványi anyagokat tartalmaz. Van azonban más lehetőség is, pl. a kalcium-klorid, ami kevésbé káros a növényekre, viszont drágább, így sajnos sokkal kevesebben használják.
Hogyan hatnak a káros síkosságmentesítő anyag, a nátrium-klorid alkotóelemei külön-külön?
A nátrium-klorid pozitív töltésű nátriumionokból és negatív töltésű kloridionokból áll össze. A külső környezeti tényezők (hőmérséklet-növekedés, olvadás) hatására az útszóró só alkotórészeire bomlik, amik egyenként is több károsító hatást is gyakorolnak környezetünkre.
Kloridionok
A melegedés hatására a hólében feloldódik a só, kloridionok képződnek, amik a gyökereken keresztül a levelekbe jutnak. Fellép a klorózis jelensége, melynek hatására a levél széle fakulni kezd, perzselés nyomait lehet felfedezni. Ha pedig a feloldott só közvetlenül jut az örökzöld növényre, akkor azonnal perzselést okoz.
Nátriumionok
Ellehetetlenítik a növény sejtéletét és megakadályozzák a magnéziumion beépülését, ami alapfeltétel a klorofill képzéshez. Gátolják a kálium felvételét, ami a vízháztartás működéséhez elengedhetetlen. Ha a talajban nagy mértékben van jelen a sólé, ami töményebb a növényi nedveknél, akkor az kiszáradáshoz vezethet, mert a növény csak hígabb oldatot tud felszívni. Kerülni kell a sónak való tartós kitettséget, mert kiszárad a növény.
Az alternatív, környezet- és növénybarát jégmentesítő és síkosságmentesítő anyagok
- Magnézium-klorid: -15°C-ig hatásos a jég megolvasztásában, drágább de a preventív hatása miatt kifizetődő. Ha a hőmérséklet -15°C alá megy, a kalcium-klorid jó megoldás lehet, mivel kevésbé káros, mint az NaCl.
- Fahamu: Nagyon hatékony, viszont kevésbé esztétikus megoldás.
- Homok: Nincs káros hatása, de hatásfoka nem éri el a nátrium-kloridot.
- Fűrészpor, faforgács: Nincs negatív hatása a környezetre, viszont ha nem áll rendelkezésre, akkor a beszerzése kifejezetten drága.
- Apró kavics: Negatív hatása nincs, viszont kevésbé hatékony és beszerzése utánajárást igényel.
- Kályhasalak: Hatékony, viszont szintén egy kevésbé esztétikus megoldás.
- Speciális környezetbarát só: Hatásfoka jó, nem csak olvaszt, hanem érdesít is.
A DeerGarden Kft. nagy figyelmet fordít arra, hogy megtalálja a legkörnyezetkímélőbb, alternatív megoldásokat is. A síkosságmentesítéshez ezért egyáltalán nem használunk nátrium-kloridot, helyette az esetek 60%-ában kalcium-kloridot, 30% Zöldsziget keveréket.
Több projektünk esetében pedig az Útkáli Progress, káliumot és magnéziumot tartalmazó környezetbarátabb jégoldó útszóró sót használjuk.
A környezetbarát síkosságmentesítő anyagok megőrzik a közterületek virágágyásainak egészségét
Ha már megtörtént a baj, akkor mit tehetünk? Öntözzünk vagy ne öntözzünk? – ez itt a kérdés
Nem minden esetben célravezető vízzel hígítani a sólét, mert ezzel segítjük a káros ion részecskék felvételét. A gyep esetében viszont segítséget jelenthet, mert így a mélyebb rétegekbe mosódik a nátrium-klorid, ahová a fűszálak gyökerei már nem érnek le.
A legjobb és legegyszerűbb megoldás sókárt szenvedett virágágyás esetén, hogyha talajcserére kerül a sor, amivel megszabadulhatunk a káros részecskék mérgező hatásaitól.
A megelőzés a legjobb megoldás
Összegyűjtöttük a legfontosabb megelőző intézkedéseket, amiket a növények védelmében tehetünk a sókárok enyhítésére és megelőzésére.
- Ha már év közben is figyelmet fordítunk a növényekre, gondozzuk őket, akkor erősebbé és egészségesebbé válnak, amitől jobban fogják viselni a sózás okozta károkat.
- Abban az esetben, ha nem mi sózunk, de szeretnénk megvédeni például az útmenti sövényünket, akkor jó megoldás lehet a nádfonalból készült védő-, hókerítés a járda vagy az út mellett.
- Vannak sótűrő növények, ezeket érdemes a forgalmas utak, kereszteződések mellé ültetni, a sóérzékeny növényeket távolabb helyezzük el
- Ne használjuk már a tél végén, a tavaszi időszak kezdetekor az útszóró sót (főleg március 1-je után), mert a növények ilyenkor élednek újra és ez idő alatt a legérzékenyebbek.
- Ha mindenképpen sózni akarunk, akkor próbálkozzunk az ajánlott legalacsonyabb koncentrációval, esetleg keverhetjük a síkosságmentesítő anyagunkat homokkal is.
- Jobb, ha feloldjuk és folyékony formában alkalmazzuk a síkosságmentesítő anyagunkat, mert akkor kevesebb kell belőle.
- Tavasszal érdemes bő vízzel átmosni a járdákat, a fák tövét és a kezelt felületeket.
- Irányíthatjuk a felszíni vízfolyamokat is, pl. lejtő tetején lévő növényt kevésbé érinti a károsodás.
| SÓTŰRŐ NÖVÉNYEK | SÓÉRZÉKENY NÖVÉNYEK |
|---|---|
| Tamariskafélék | Díszpálmák |
| Keskenylevelű ezüstfa | Fenyőfélék |
| Akác | Tiszafafélék |
| Aranyribiszke | Rózsák |
| Bálványfa | Orchidefélék |
| Cserjés pimpó | Broméliák |
| Feketefenyő | Árvácska |
| Kerti orgona | Gyümölcsfák |
| Kökény | |
| Ördögcérna | |
| Virágos kőris | |
| Mérges gesztenye | |
| Japán orgona | |
| Pálmafenyő | |
| Fanyarka | |
| Szárnyas kecskerágó |
Szakértő partner a síkosságmentesítésben
Az előre tervezés és megelőzés lehet az egyik legnagyobb segítség ebben a témában. A közterek és parkok gondozásakor sokat tehetünk a síkosságmentesítési munkálatokból adódó sókár elkerülése érdekében, még a fagyos idő beállta előtt is. A virágágyások és fák közelében a növénybarátabb, alternatív síkosságmentesítő anyagokra essen a választás, ezzel megkímélve a növényeket és a talajt is.
Ha közterületek, parkok vagy ipari létesítmények téli síkosságmentesítéséhez és jégmentesítéséhez keres növénybarát megoldást, vegye fel velünk a kapcsolatot. A DeerGarden csapata segít kiválasztani a megfelelő síkosságmentesítő és jégmentesítő anyagokat a terület adottságaihoz és a növényállományhoz igazítva.
