A növénybarát síkosságmentesítés igenis lehetséges

A téli időszakban a közterületeken és otthonaink esetében is nagy figyelmet kell fordítani az utak, járdák síkosságmentesítésére, hogy megelőzhessük a baleseteket és a vele járó sérülésüket. Ehhez a feladathoz a legtöbb esetben nátrium-kloridot használnak, ami segít a problémán, viszont egyúttal komoly káros hatásai is vannak a kezelt helyek környezetére, a növényvilágra elsősorban. Van ennél kíméletesebb lehetőség? – Természetesen van!

Körbejárjuk a témát, hogy hogyan és milyen mértékben károsítja a környezetünket, hogy ha a kisebb befektetéssel járó útszóró sót választjuk a síkosságmentesítésre, illetve milyen környezetet kímélőbb anyagok közül választhatunk és ezeknek milyen a hatásfoka.

Hogyan károsítja a sózás a növényeket?

Az utak sózása télen korrozív hatással van autóinkra, a járdák, parki sétányok, közterek, közterületek ilyen célú tisztítása pedig mérgező lehet a környező növények számára. A sűrűn használt nátrium-klorid (egyszerű só) a legnagyobb hatásfokú és legolcsóbb anyag, ami erre a célra alkalmazható, viszont ez a legkárosabb is a növényekre.
A negatív hatás nem azonnal, hanem a tavaszi időszakban jelentkezik. A téli fagyok után megindul a nedvkeringés, amibe az útszéli földterületekre került só is bejut. Ez sómérgezéshez vezethet, amitől a helyi flóra, akár az örökzöldek is pár nap alatt elpusztulhatnak.
A sómérgezés jele, hogy a növények a hajtásvégektől kezdve barnulásnak indulnak, elszáradnak. A talajban elfolyó hólé, pedig a 10-15 méterre lévő, ám terebélyes gyökérzetű növényeket is károsítja.

Közterületeken és a lakossági felhasználás során is a leggyakrabban kősót használnak síkosságmentesítésre, ami 98,5%-ban nátrium-klorid (útszóró só), 1,2%-ban kalcium-szulfát, 0,1%-ban magnézium-klorid és 0,2%-ban követ tartalmaz. Van azonban más lehetőség is, pl. a kálcium-klorid, ami kevésbé káros a növényekre, viszont drágább, így sajnos sokkal kevesebben használják.

Hogyan hatnak a nátrium-klorid alkotóelemei külön-külön?

A nátrium-klorid pozitív töltésű nátrium ionokból és negatív töltésű klór ionokból áll össze. A külső környezeti tényezők(hőmérséklet növekedés,olvadás) hatására az útszóró só alkotórészeire bomlik, amik egyenként is több károsító hatást is gyakorolnak környezetükre.

Kloridionok

• a melegedés hatására a hólében feloldódik a só, kloridionok képződnek
• a gyökereken keresztül a levelekbe jutnak
• fellép a klorózis jelensége, melynek hatására a levél széle fakulni kezd, perzselés nyomait lehet felfedezni
• ha a feloldott só közvetlenül jut az örökzöld növényre, akkor azonnal perzselést okoz

Nátriumionok

• ellehetetleníti a növény sejtéletét
  megakadályozza a magnéziumion beépülését, ami alapfeltétel a klorofillképzéshez
• gátolja a kálium felvételét, ami a vízháztartás működéséhez elengedhetetlen
• ha a talajban nagy mértékben van jelen a sólé, ami töményebb a növényi nedveknél, akkor az kiszáradáshoz vezethet, mert a növény csak hígabb oldatot tud felszívni
• kerülni kell a sónak való tartós kitettséget, mert kiszárad a növény

Ha már megtörtént a baj, akkor mit tehetünk? Öntözzünk vagy ne öntözzünk? – ez itt a kérdés

Nem minden esetben célravezető vízzel higítani a sólét, mert ezzel segítjük a káros ion részecskék felvételét. A gyep esetében viszont segítséget jelenthet, mert így a mélyebb rétegekbe mosódik a nátrium-klorid, ahová a fűszálak gyökerei már nem érnek le.
A legjobb és legegyszerűbb megoldás sókárt szenvedett virágágyás esetén, hogyha talajcserére kerül a sor, amivel megszabadulhatunk a káros részecskék mérgező hatásaitól.

Prevenció – a megelőzés a cél és a megoldás!

Összegyűjtöttük a legfontosabb megelőző intézkedéseket, amiket a növények védelmében tehetünk a sókárok enyhítésére, megelőzésére.

• Ha már év közben is figyelmet fordítunk a növényekre, gondozzuk őket, akkor erősebbé és egészségesebbé válnak, amitől jobban fogják viselni a sózás okozta károkat.
• Abban az esetben, ha nem mi sózunk, de szeretnénk megvédeni például az útmenti sövényünket, akkor jó megoldás lehet, a nádfonalból készült védő-, hókerítés a járda vagy az út mellett.
• Vannak sótűrő növények, ezeket érdemes a forgalmas utak, kereszteződések mellé ültetni, a sóérézékeny növényeket távolabb helyezzük el
• Ne használjuk már a tél végén, a tavaszi időszak kezdetekor az útszóró sót (főleg március 1-je után), mert a növények ilyenkor élednek újra és ez idő alatt a legérzékenyebbek.
• Próbálkozzunk először az ajánlott legalacsonyabb koncentrációval, esetleg keverhetjük a síkosságmentesítő anyagunkat homokkal is.
• Jobb, ha feloldjuk és folyékony formában alkalmazzuk a síkosságmentesítő anyagunkat, mert akkor kevesebb kell belőle.
• Tavasszal érdemes bővízzel átmosni a járdákat, a fák tövét és a kezelt felületeket.
• Irányíthatjuk a felszíni vízfolyamokat is, pl. lejtő tetején lévő növényt kevésbé érinti a károsodás.

Vannak alternatív megoldások a síkosságmentesítésre, melyek növény-barátok is egyben

• magnézium-klorid: -15°C-ig hatásos a jég megolvasztásában, drágább de a preventív hatása miatt kifizetődő, azonban ha a hőmérséklet -15°C alá megy kalcium-klorid jó megoldás lehet, kevésbé káros, mint az NaCl
• fahamu: hatékony, viszont kevésbé esztétikus megoldás
  homok: nincs káros hatása, de hatásfoka nem éri el a nátrium-kloridét
  fűrészpor, faforgács: nincs negatív hatása a környezetre, viszont drága, amennyiben nem áll rendelkezésre
• apró kavics: negatív hatása nincs, viszont kevésbé hatékony és beszerzése utána járást igényel
• kályhasalak: hatékony, viszont kevésbé esztétikus megoldás
  speciális környezetbarát só: hatásfoka jó, nem csak olvaszt, érdesít is

A DeerGarden Kft. nagy figyelmet fordít arra, hogy megtalálja a legkörnyezetkímélőbb, akár alternatív megoldásokat is. A síkosságmentesítéshez ezért egyáltalán nem használunk nátrium-kloridot, helyette az esetek 60%-ában kálcium-kloridot, 30% Zöldsziget keveréket, az Újpesti projektünk esetében, pedig az Útkáli Progress, káliumot és magnéziumot tartalmazó környezetbarátabb jégoldó útszóró sót fogjuk használni.

Az előre tervezés és megelőzés lehet az egyik legnagyobb segítség ebben a témában. A saját otthonunk vagy akár a közterek és parkok gondozásakor is sokat tehetünk a síkosságmentesítési munkálatokból adódó sókár elkerülése érdekében, még a fagyos idő beállta előtt is. Az utak mellé sótűrő növények ültethetők a sóérzékeny fajták helyett, melyeket évközben is lelkiismeretesen gondozni kell, hogy erősebb, egészségesebb növényekként, könnyebben birkózzanak meg az esetleges károsodással is. A virágágyások és fák közelében a növény-barátabb, alternatív megoldásokra essen a választás, ezzel megkímélve a növényeket és a talajt is az útszóró só önmagában történő használatától és a vele járó mérgező hatásoktól is egyaránt.