A téli időszakban a közterületeken és otthonaink esetében is nagy figyelmet kell fordítani az utak, járdák síkosságmentesítésére, hogy megelőzhessük a baleseteket és a vele járó sérülésüket. Ehhez a feladathoz a legtöbb esetben nátrium-kloridot használnak, ami segít a problémán, viszont egyúttal komoly káros hatásai is vannak a kezelt helyek környezetére, a növényvilágra elsősorban. Van ennél kíméletesebb lehetőség? – Természetesen van!
Körbejárjuk a témát, hogy hogyan és milyen mértékben károsítja a környezetünket, hogy ha a kisebb befektetéssel járó útszóró sót választjuk a síkosságmentesítésre, illetve milyen környezetet kímélőbb anyagok közül választhatunk és ezeknek milyen a hatásfoka.
Hogyan károsítja a sózás a növényeket?
Az utak sózása télen korrozív hatással van autóinkra, a járdák, parki sétányok, közterek, közterületek ilyen célú tisztítása pedig mérgező lehet a környező növények számára. A sűrűn használt nátrium-klorid (egyszerű só) a legnagyobb hatásfokú és legolcsóbb anyag, ami erre a célra alkalmazható, viszont ez a legkárosabb is a növényekre.
A negatív hatás nem azonnal, hanem a tavaszi időszakban jelentkezik. A téli fagyok után megindul a nedvkeringés, amibe az útszéli földterületekre került só is bejut. Ez sómérgezéshez vezethet, amitől a helyi flóra, akár az örökzöldek is pár nap alatt elpusztulhatnak.
A sómérgezés jele, hogy a növények a hajtásvégektől kezdve barnulásnak indulnak, elszáradnak. A talajban elfolyó hólé, pedig a 10-15 méterre lévő, ám terebélyes gyökérzetű növényeket is károsítja.
Közterületeken és a lakossági felhasználás során is a leggyakrabban kősót használnak síkosságmentesítésre, ami 98,5%-ban nátrium-klorid (útszóró só), 1,2%-ban kalcium-szulfát, 0,1%-ban magnézium-klorid és 0,2%-ban követ tartalmaz. Van azonban más lehetőség is, pl. a kálcium-klorid, ami kevésbé káros a növényekre, viszont drágább, így sajnos sokkal kevesebben használják.
Hogyan hatnak a nátrium-klorid alkotóelemei külön-külön?
A nátrium-klorid pozitív töltésű nátrium ionokból és negatív töltésű klór ionokból áll össze. A külső környezeti tényezők(hőmérséklet növekedés,olvadás) hatására az útszóró só alkotórészeire bomlik, amik egyenként is több károsító hatást is gyakorolnak környezetükre.
Kloridionok
- a melegedés hatására a hólében feloldódik a só, kloridionok képződnek
- a gyökereken keresztül a levelekbe jutnak
- fellép a klorózis jelensége, melynek hatására a levél széle fakulni kezd, perzselés nyomait lehet felfedezni
- ha a feloldott só közvetlenül jut az örökzöld növényre, akkor azonnal perzselést okoz
Nátriumionok
- ellehetetleníti a növény sejtéletét
megakadályozza a magnéziumion beépülését, ami alapfeltétel a klorofillképzéshez - gátolja a kálium felvételét, ami a vízháztartás működéséhez elengedhetetlen
- ha a talajban nagy mértékben van jelen a sólé, ami töményebb a növényi nedveknél, akkor az kiszáradáshoz vezethet, mert a növény csak hígabb oldatot tud felszívni
- kerülni kell a sónak való tartós kitettséget, mert kiszárad a növény

Ha már megtörtént a baj, akkor mit tehetünk? Öntözzünk vagy ne öntözzünk? – ez itt a kérdés
Nem minden esetben célravezető vízzel higítani a sólét, mert ezzel segítjük a káros ion részecskék felvételét. A gyep esetében viszont segítséget jelenthet, mert így a mélyebb rétegekbe mosódik a nátrium-klorid, ahová a fűszálak gyökerei már nem érnek le.
A legjobb és legegyszerűbb megoldás sókárt szenvedett virágágyás esetén, hogyha talajcserére kerül a sor, amivel megszabadulhatunk a káros részecskék mérgező hatásaitól.

Prevenció – a megelőzés a cél és a megoldás!
Összegyűjtöttük a legfontosabb megelőző intézkedéseket, amiket a növények védelmében tehetünk a sókárok enyhítésére, megelőzésére.
- Ha már év közben is figyelmet fordítunk a növényekre, gondozzuk őket, akkor erősebbé és egészségesebbé válnak, amitől jobban fogják viselni a sózás okozta károkat.
- Abban az esetben, ha nem mi sózunk, de szeretnénk megvédeni például az útmenti sövényünket, akkor jó megoldás lehet, a nádfonalból készült védő-, hókerítés a járda vagy az út mellett.
- Vannak sótűrő növények, ezeket érdemes a forgalmas utak, kereszteződések mellé ültetni, a sóérézékeny növényeket távolabb helyezzük el
- Ne használjuk már a tél végén, a tavaszi időszak kezdetekor az útszóró sót (főleg március 1-je után), mert a növények ilyenkor élednek újra és ez idő alatt a legérzékenyebbek.
- Próbálkozzunk először az ajánlott legalacsonyabb koncentrációval, esetleg keverhetjük a síkosságmentesítő anyagunkat homokkal is.
- Jobb, ha feloldjuk és folyékony formában alkalmazzuk a síkosságmentesítő anyagunkat, mert akkor kevesebb kell belőle.
- Tavasszal érdemes bővízzel átmosni a járdákat, a fák tövét és a kezelt felületeket.
- Irányíthatjuk a felszíni vízfolyamokat is, pl. lejtő tetején lévő növényt kevésbé érinti a károsodás.

Vannak alternatív megoldások a síkosságmentesítésre, melyek növény-barátok is egyben
- magnézium-klorid: -15°C-ig hatásos a jég megolvasztásában, drágább de a preventív hatása miatt kifizetődő, azonban ha a hőmérséklet -15°C alá megy kalcium-klorid jó megoldás lehet, kevésbé káros, mint az NaCl
- fahamu: hatékony, viszont kevésbé esztétikus megoldás
homok: nincs káros hatása, de hatásfoka nem éri el a nátrium-kloridét
fűrészpor, faforgács: nincs negatív hatása a környezetre, viszont drága, amennyiben nem áll rendelkezésre - apró kavics: negatív hatása nincs, viszont kevésbé hatékony és beszerzése utána járást igényel
- kályhasalak: hatékony, viszont kevésbé esztétikus megoldás
speciális környezetbarát só: hatásfoka jó, nem csak olvaszt, érdesít is
A DeerGarden Kft. nagy figyelmet fordít arra, hogy megtalálja a legkörnyezetkímélőbb, akár alternatív megoldásokat is. A síkosságmentesítéshez ezért egyáltalán nem használunk nátrium-kloridot, helyette az esetek 60%-ában kálcium-kloridot, 30% Zöldsziget keveréket, az Újpesti projektünk esetében, pedig az Útkáli Progress, káliumot és magnéziumot tartalmazó környezetbarátabb jégoldó útszóró sót fogjuk használni.

Sótűrő nyövények
- Tamariskafélék
- Keskenylevelű ezüstfa
- Akác
- Aranyribiszke
- Bálványfa
- Cserjés pimpó
- Feketefenyő
- Kerti orgona
- Kökény
- Ördögcérna
- Virágos kőris
- Mérges gesztenye
- Japán orgona
- Pálmafenyő
- Fanyarka
- Szárnyas kecskerágó
Sóérzékeny növények
- Díszpálmák
- Fenyőfélék
- Tiszafafélék
- Rózsák
- Orchidefélék
- Broméliák
- Árvácska
- Gyümölcsfák
Az előre tervezés és megelőzés lehet az egyik legnagyobb segítség ebben a témában. A saját otthonunk vagy akár a közterek és parkok gondozásakor is sokat tehetünk a síkosságmentesítési munkálatokból adódó sókár elkerülése érdekében, még a fagyos idő beállta előtt is. Az utak mellé sótűrő növények ültethetők a sóérzékeny fajták helyett, melyeket évközben is lelkiismeretesen gondozni kell, hogy erősebb, egészségesebb növényekként, könnyebben birkózzanak meg az esetleges károsodással is. A virágágyások és fák közelében a növény-barátabb, alternatív megoldásokra essen a választás, ezzel megkímélve a növényeket és a talajt is az útszóró só önmagában történő használatától és a vele járó mérgező hatásoktól is egyaránt.