A lakosság körében gyakran kelt döbbenetet, felháborodást, amikor azt tapasztalják, hogy az őszi fasorfenntartás, faápolás során visszavágjuk, megcsonkítjuk a fákat. A látvány valóban ijesztő lehet, de ezzel egyáltalán nem öljük meg a fákat, sőt, megmentjük őket és éppen azon igyekszünk, hogy az élettartamukat akár több tíz évre is meghosszabbítsuk. Cikkünkben részletesen kifejtjük, hogyan.
A városi fák más ápolást igényelnek, mint a természetes környezetben élők
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért van szükség egyáltalán faápolásra a városban, ha az erdőkben vagy más természetes környezetben ezt nem tesszük meg, mégis egészségesen fejlődnek a fák.
A válasz egyszerű: a városi élet a fák számára is egészen más. Természetes környezetben a fák fejlődését is a természet irányítja. Lombkoronájuk általában ép és szimmetrikus, ha pedig felfelé, a fény irányába törekednek és több tíz méter magas törzset növesztenek, akkor hasonló fák társaságában vannak, amelyek védik őket a széltől.
Az épített környezet és a balesetveszély is befolyásolja a városi fákat
A városi fák általában kisebb és rosszabb minőségű talajon nőnek. A gyökérzetük fejlődését befolyásolhatják az építkezések, a lombkoronájuk kialakulását pedig az utcákban tapasztalható szűk hely, a légvezetékek és az épületek közelsége is.
Városi környezetben a balesetveszély miatt nem cél a magas fák ültetése, mivel egy erősebb széllökés esetén sokkal nagyobb terhelést kaphatnak. Szintén a balesetveszély miatt kell a száraz gallyakat levágni, amelyek az erdőben, természetes közegben nem okoznak balesetet, ha letörnek, városi környezetben azonban igen.
Az őszi faápolás a legfontosabb
Egész évben gondozzuk a fákat, de az őszi faápolás a legfontosabb. Ősszel a lombhullás után nyugalomba kerülnek a fák. Ilyenkor érdemes az erősebb beavatkozásokat elvégezni, az elszáradt ágakat levágni, amit szárazításnak nevezünk.
Az öreg, beteg fák esetében pedig úgynevezett ifjítást alkalmazunk. Mindkét eljárás során a fák biztonságosabbá egészségesebbé válnak.
Előfordulhat, hogy ép ágakat vágunk le, de ennek oka van
Gyakran találkozunk a lakosság felháborodásával, amikor ép ágakat vágunk le a fákról. Még ha értik és elfogadják a szükségességét, a szívük akkor is fáj – amit teljes mértékben megértünk. Az ép ágak levágásának két fő oka lehet:
- jogi szabályozás
- statika
Jogi szabályozása
Törvény írja elő, hogy a fák ágai milyen távolságra lehetnek a légvezetékektől és házak falától.
Ha egy fa ága 2 méteren belül van a légvezetékhez és 1 méteren belül van a ház falához, akkor azt le kell vágni. Ebben az esetben nincsen mérlegelési lehetőségünk.
Statika
Bármennyire is meglepő, de a városi fáknál a statika igen fontos kérdés. A fák statikájáról érdemes tudni, hogy a lombkorona szélének (szakkifejezéssel élve: a csurgó vonal) másfélszeresére nyúlik ki a gyökérzet.
Amikor egy fán visszavágjuk a lombozatot, akkor a gyökérzet is elkezd visszaszáradni. Ez fordítva is igaz, ha egy fa gyökerét megsértik, akkor a lombozat is visszahúzódik.
Ha egy fa ágait a légvezeték vagy a házak közelsége miatt le kell vágni, akkor túlzott kitérése lesz, magyarul féloldalassá válik. Ráadásul ilyenkor a kilógó ágaknak ellentartó gyökerek húzódnak vissza, ami a fa statikai megtámasztását gyengíti.
Erősebb csapadék, ónos eső, hó, jég vagy nagyobb széllökés esetén akkora terhelést kaphat a fa, hogy akár ki is fordulhat gyökerestől. Ezért kell ezeket a kitéréseket megszüntetni. Ilyenkor valóban ép ágakat vágunk le, de pontosan azért, hogy a fa balesetveszélyt megszüntessük és az élettartamát megnöveljük.
A légvezetékek közelébe lévő ágak levágása mellett ifjításon is átesett a fa, amely élete akár két évtizeddel is meghosszabbodott
Az öreg, beteg fák megmentésének a legjobb módja az ifjítás, amely egyes esetekben valóban kopaszra vágás jelent. Az ifjítás a legijesztőbbnek látszó beavatkozás, pedig pontosan ezzel a módszerrel menthető meg egy fa, és hosszabbítható meg az élettartama akár egy-két évtizeddel is.
Ifjítást akkor szoktunk alkalmazni, ha egy fa már nem képes a teljes lombkoronáját tápanyaggal ellátni. Ilyenkor a vastagabb ágakat visszavágjuk. Előfordulhat, hogy csak egy törzs marad.
Azonban az ágak tövében könnyen indul új hajtás, amivel megfiatalodik a fa. A visszavágás után két évvel újabb beavatkozás szükséges. Ilyenkor meg kell vizsgálni, hogy a sok új hajtás közül melyek a legerősebbek és kettőt hármat meghagyva megadni a fának, hogy az újjászületése egy következő fázisba lépjen. Az ifjítás ötödik évében ezek közül csak a legerősebb ágat hagyjuk meg.
Az ifjítás után nem lesz már egyetlen fa sem olyan, mint egészséges fénykorában, de még így is 5–20 évvel meghosszabbítottuk az életét, amely alatt zöld felületet, árnyékot ad, illetve tisztítja a város levegőjét.
Tapasztalatunk alapján a legtöbb esetben érdemes elvégezni az ifjítást, nem kell azonnal új fát ültetni.
Milyen eredményt lehet elérni a fasor ápolással?
A fasor fenntartással egészségesebb, biztonságosabb és hosszabb életű fákat kapunk. A DeerGarden munkatársai minden elvégzett feladatot a saját fejlesztésű QTA térinformatikai rendszerrel rögzítenek, így valamennyi munkánk több évre visszakereshető.
Tapasztalataink szerint a rendszeresen – öt évente – karbantartott fasorok egészségesebbek és a nagyobb viharok esetén is kimutathatóan kevesebb sérülést, anyagi kárt okoznak a leszakadó ágak.
Fasorfenntartás a DeerGardentől
A fasorfenntartás a városi környezetben elengedhetetlenül fontos nem csak a zöldterületek, de a lakosság testi épségének, valamint a vagyoni értékek megőrzésében is.
A fasorfenntartásban, őszi faápolásban és ifjításban is több évtizedes tapasztalattal rendelkezünk. Munkatársaink legalább annyira szeretik a fákat, mint a lakosság, mindig a fák egészségét tartjuk szem előtt. Ha további kérdése lenne, vegye fel a kapcsolatot munkatársainkkal.
